Ego sum flos campi

Szent István idején a győri püspökség birtokához nem csak földek, hanem falvak is tartoztak. Az uradalom földjeinek megmunkálása a falu jobbágyaira hárult egészen 1848-ig. Ekkor a jobbágyok felszabadításával eltörölték a robotot. Az uradalmaknak a földjeik művelésére cselédséget kellett fogadniuk. A cselédek mindegyikét magyar vidékről szerződtették ide, a német nyelvű település közelébe. Három család a Fertő előtti Virágosmajorban lakott, kilenc család pedig Piuszmajorban.

A gazdaságot az uradalmi gazda vezette, az intéző rendelkezései szerint. 1872-ben kápolnát építettek a Virágosmajorban lakó cselédek számára, amely imádkozó helyül szolgált.  Tornyán a nevét magyarázó mondás: "Ego sum flos campi", azaz "Én vagyok a mezők virága". A kápolnának helyet adó Virágosmajor elnevezése és magának a kápolnának az építése annak emlékére történt, hogy a Fertő-tó alacsony vízszintje miatt 1869. október 3-án a körmenet a tavon át száraz lábbal tudott átmenni Boldogasszonyba (Frauenkirchen). A tényt emléktábla hirdeti a kápolnában.

 

A latin felirat az Úr Jézusra utal.  A keresztény virágkultusz részben zsidó-eredetű, ugyanis a liliomkultusz közvetlen folytatása az Énekek énekében őrzött zsidó liliomkultusznak. A bencések természettudományi ismereteit a németek közül elsőnek Hrabanus (783–856), élete delén fuldai apát, foglalta írásba. De universo, vagy De rerum naturis című műve a növényekkel is foglalkozik s ebben ezt írja a liliomról: „A liliom lágyszerű növény tejfehér virágokkal, amiről elnevezték, tehát, hogy úgy mondjuk, liclia. A virág belsejében valami arany csillan fel, míg a vakító fehérség a viráglevelekben székel.

A liliom Krisztust jelenti, aki az Énekek énekében ezt mondja: Én vagyok a mező virága és völgyek lilioma, és hasonlóképen: hogy a kertben sétáljak és liliomokat szedjek, mintha azt akarná mondani: Én vagyok a föld dísze és a szegények dicsősége; ő, aki ezt mondja menyasszonyáról: amilyen a lilom a tövisek között, olyan az én barátnőm a lányok között, mert szüzessége hava szomorúság által próbáltatik meg, és nagyobb gyümölcsöt terem az élet a nyilvánosság előtt mint a visszavonultság. De a liliomon a szűzesség is érthető, mert a szűzi tisztaság magasabbrendű minden más erénynél, miként az apokalipszisben megmutattatik.”
     
Így lett a kolostorban már nagyon korán Krisztus és a szűziesség jelképe a liliom s ettől kezdve a liliomkultusz mindenkor a legfőbb keresztény erény, a szűziesség kisérője.