Skip to content

Bonaparte.hu : Sopron másképp...

Hírmorzsák

Sopron - mesék - borok - élmények - egy soproni polgár vallomásai.
 
You're here:Kezdőlap arrow Cikkek arrow Nagycenk-Sopron-Darjeeling
Nagycenk-Sopron-Darjeeling PDF Nyomtatás E-mail

Mi köti így össze e három települést a világból? Három hős, három különféle személyiség, három igaz hazafi. Széchenyi - Borgátai Szabó - Kőrösi Csoma.

A háromból kettőt ismer minden igaz magyar, de a középsőt?

(Festmény Széchenyi István íróasztalán )

Borgátai Szabó József írása a „Sopron” című napilap 1876. évi december16-i számában: „Kőrösi Cs. S. Göttingában az 1817. és 1818-ik években tanuló társam volt. Akkor mintegy 20 éves középtermetű... barna arculatú, szerény székely fiú volt. Egy párisi igen öreg Dámánál Vele megösmerkedvén, többször volt nálam tudományos tárgyakróli hazánk s nemzetünkrőli eszmecserén. Egykor már közel éjfélkori mulatásunk közben jelenté, hogy csak hírt s nevet szeretne magának szerezni. Szép szándék, válaszolám, s könnyen kivihető! Hogy-hogy? mondá ő. Keresd fel, Sándor! felelém, őseinket s hazájukat, a bíboros Koszta Császár (Bíborban született Konstantin) érintése szerint, Ásiában. Erre ő elnémult, tüzbe jött, szemei szikráztak s üstöke emelkedett. Utóbb tanácsomra vele együtt Dissentűl Pindara magyarázatot hallgatott”. A két tanulótárs, illetve immáron jó barát kapcsolatai az évek során csak mélyültek. Kőrösi Csoma is, mint Borgátai, 1818 júniusában hazajönni szándékozott, de mivel „a Nagy-Enyedi tanároktól neki segítség ígértetvén, még félévig ottmaradni készült”. E fél évet Kőrösi igenszorgalmas tanulással töltötte. Ott lebegett képzeletében az őshaza elérésének álma. A soproni fiatalember ötlete nem hagyta nyugodni többé. Akkor azonban még ki hitte volna, hogy e lehetőség a húszon egynehány éves székely fiú cselekvésében valósággá érik. Erre még Borgátai Szabó József sem mert komolyan gondolni. Annál nagyobb és meglepőbb volt csodálkozása, mikor 1819-ben róla „mármint Zágrábban és utóbb Constantinápolyban s Teheránban, Perzsia fővárosában az angol követ kegyelméből először” értesült. Borgátaiban sem az idő,sem a több száz kilométeres távolság nem tudta elhomályosítani a régi barátság s a volt iskolatárs emlékét. A hír hallatára azonnal akcióba lépett: „...Széchenyi István azon kérésemre, – írja visszaemlékezésében – hogy sziveskedjék számára segélyt küldeni, 400 aranyt szedett össze Mágnásaink körében, s azt Néki elküldötte: de Sándor, ámbár eleget sanyargatott, azokat nem költötte el, hanem a Nagy-Enyedi collégium alapítványára rendelé, s nekünk is Sopronba megküldé a tibeti nyelv sok fáradsággal készített grammatikáját s szótárát”. Kőrösi Csoma Sándor kapcsolatai ezzel azonban még nem szakadtak meg Sopronnal. Mint az angolok kalkuttai könyvtárosa, élénk kapcsolatot alakított ki Teleki Józseffel, az akadémia elnökével. Neki írta többek között Heeren, a göttingiai egyetem hírneves történettanára hatása alatt, hogy „Persia voltőseinek hona s a Sanskritban sok magyar szavak vannak”. Azonban Borgátai Sopronból küldött leveleiben hiába figyelmezette a zend nyelvre, Kőrösi figyelme Kína felé fordult „hihetően azért, mert ... azt olvasta,hogy a Közép Persáknak az arabs bőszült mohamedánusok általi a 651-ben legyőzzetésekor, ezeknek egyrésze Chinába menekedett”. Ezért másodszor is útnak indult Kínába, de útközben a sárgaláz áldozata lett. Borgátai Szabó József sokkal hosszabb élettel örvendeztette meg kortársait, mint volt egykori tanulótársa és barátja, Kőrösi Csoma Sándor. 1885. június 8-án, 96 éves korában halt meg Szent György utcai házában, egyedül, magára hagyatva. Emléke előtt kegyelettel adózik minden soproni, s akiknek szíve a tudományért dobog..
 
De nem ez a csattanó. Hanem az, hogy Széchenyi István  oly annyira megszerette és elismerte Kőrösi Csoma Sándort, hogy síremlékéről íróasztalán őrzött egy festményt.
 
A festmény felirata, melyet véssünk szívünkbe:
 

"Egy szegény, árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt, kitartó hazafiságtól lelkesítve - Kőrösi Csoma Sándor - bölcsőjét kereste a magyarnak és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében. Nem magas helyzet, nem kincs a nemzetek véd-őre, hanem törhetetlen hazaszeretet, zarándoki önmegtagadás és vasakarat. Vegyetek példát hazánk nagyjai és gazdagjai egy árva fiún és legyetek hű magyarok tettel, nem puszta szóval, áldozati készséggel és nem olcsó fitogtatással."  (Széchenyi István)

Taschner Tamás 2013.

 Sopron másképp - élménytúrák és idegenvezetés Sopronban! 30 / 9291204  Taschner Tamás

 
< Előző   Következő >
Advertisement

Hányan olvasnak minket?