Skip to content

Bonaparte.hu : Sopron másképp...

Hírmorzsák

Sopron - mesék - borok - élmények - egy soproni polgár vallomásai.
 
You're here:Kezdőlap arrow Cikkek arrow Gyógyvíz Fertőrákoson?
Gyógyvíz Fertőrákoson? PDF Nyomtatás E-mail

Régóta foglalkoztat a Fertő, mint gyógyhely. Széchényi Ferenc orvosa kimutatta, hogy a tó egy természetes gyógymedence és tudjuk azt is, hogy a partján  a tektonikus törésvonalak mellett források fakadnak. A balfi például évezredek óta ismert gyógyvíz, a  Szent Quirinius-t elítélő Amantius is itt pihente ki háborús fáradalmait. De ez még semmi. "Az utóbbi évtizedekben számos fúrással bizonyították, hogy a vízszint alatt száz-egynéhány méterrel különböző összetételű gyógyvizek találhatók.... Meggyes térségében 121 méter mélységből karlsbadi típusú vizet ad a Karolinának elnevezett forrás. Oggaunál (Oka) 205 méterről konyhasós víz tör föl, hogy csak a közelebbiekről beszéljek. Az osztrákok víz alatti meleg forrásokat is észleltek. Ide kívánkozik, hogy Rákos határának délkeleti végében van a Wald Sauer Brunner Weingarten nevű dűlő. Ez az adat és a meleg víz emlegetése vezet el bennünket Furlani János András bölcseleti és orvosdoktor, Sopron tiszti főorvosa helyi kiadású könyvecskéjéhez.

Furlani Collocutiones de novis Rakosiensium thermis – Beszélgetések az új rákosi fürdőről – címmel 1738-ban több rövid fejezetben, nagyrészt párbeszédes formában tárgyalja Sopron és a mezőváros nevezetességeit a munka, s az ottani fürdőzés lehetőségeit. Elemzi a víz összetételét, és kúrákat is javasol. Nem lehet tévedés, elírás Balf javára, mert világosan a rákosi domb oldalában fakadó három kénes forrásról beszél. Azonkívül név szerint említi a mezőváros plébánosát, Hauser Lőrincet mint beszélgető társát, akiről tudjuk, hogy a könyv megírása utáni évben már Sopronba települt. Balfon pedig akkortájt még nem volt önálló plébánia.

Megjegyzem, hogy a thermae nem feltétlenül meleg vizet jelent, esetünkben a szövegből nyilvánvaló, hogy melegítettről van szó. Drinóczy, a csornai premontrei kanonok, tévesen meleg vízről beszél Rákosról szóló 1830-1847-ben keletkezett leírásában, méghozzá egy 1224. évi oklevélre hivatkozva. Ebben azonban Rakus helyett Radus, thermae helyett a terram szó olvasható.

Furlani helymeghatározása: „Rákos, ahogyan számunkra most megmutatkozik, kellemes domb emelkedő oldalában fekvő mezőváros. Alatta, a völgy bejáratánál fakad kettő a gyógyforrások közül, egymáshoz közel, egyenes vonalban alig több mint harminc lépésre egymástól. A harmadik, száz és jobbra még néhány lépéssel lejjebb a lejtőn, egy réten emelkedik ki, oldalvást háromszöget zárva be az előbbi kettővel. Ezt használjuk most, beszélgetéseink folyamán.” Ezek a vizek nyilván valamelyik nagy kiszáradáskor apadtak el.

Az orvosdoktor megállapítja, hogy előtte még senki sem elemezte ezeket a forrásokat kémiai szempontból, pedig már ugyancsak régóta bugyognak fel. Véleménye szerint mindhárom patakocskára kimondható, hogy ásványokat tartalmaznak gyógyító mennyiségben. Egyértelműen hideg vizet vizsgál a maga természetességében, amely kékesen átlátszó, szaga kénes, íze kissé savanyú, összehúzza a nyelvet.

Szerinte a száraz köhögés rohamait mérsékli, a vérzést csillapítja, a beleket nyugtatja, a pangást megszünteti, jó a tüdőbaj és az aggkori gyengeség ellen. Táblázatban adja meg, mi ellen, kinek, mennyi ideig kell a fürdőben üldögélnie, ha kúrára szánja el magát. Előbb egyre hosszabban, majd lassan fogyó mértékben. A kúra hasznosságára felhozza a Rába mellől, Mihályiból rendszeresen ide járó nemes és tiszteletre méltó Nicky Anna „matróna” esetét, akinek jobb lába bénaságát javítja a víz." (Hárs József Fertőrákos 100 magyar falu könyvesháza)

Most mondja meg valaki! Hát nem egy csoda a Fertő-táj, ahol élünk?

 
< Előző   Következő >
Advertisement

Hányan olvasnak minket?