Skip to content

Bonaparte.hu : Sopron másképp...

Hírmorzsák

Sopron - mesék - borok - élmények - egy soproni polgár vallomásai.
 
You're here:Kezdőlap arrow Cikkek arrow Egy püspök sírja Sopronban
Egy püspök sírja Sopronban PDF Nyomtatás E-mail

"Iskoláit a jezsuiták grazi gimnáziumában és egyetemén végezte, 1618-tól pedig a Collegium Germanicum Hungaricum növendéke volt Rómában. 1622-ben esztergomi  kanonoknak nevezték ki. 1628-ban pécsi püspök, 1630-ban váci püspök és pozsonyi  prépost lett. 1635-ben a jezsuiták támogatásával győri megyés püspök és Győr  vármegye főispánja lett. Jezsuita kollégiumot alapított gimnáziummal együtt a pornói apátság javadalmából Sopron városában. 1637-ben a győri kollégium megnagyobbítása végett hét polgárházat adott a jezsuitáknak. Emiatt nyílt összeütközésbe került a győri székeskáptalannal. Az 1646. évi országgyűlés meghagyta, hogy a püspök a káptalan ügyébe ne avatkozzék, a megürült javadalmakat töltse be. Lippay érsek a nemzeti zsinaton elmarasztalta Draskovichot, és nagy összegű büntetésre ítélték. Püspöksége idején, 1636-ban alapították Szombathelyen a dominikánus templomot és kolostort. A győri székesegyház átépítését kezdeményezte 1639 és 1645 között. Egyházmegyéje számára összeállította az ún. Győri Ritualét a szertartások egységes elvégzésére. " - írja róla a lexikon. De ki is volt ő valójában? Arra nincs hely, hogy életét részeletesen bemutassuk, ezt megtette 1936-ban Szabady Béla, de röviden mégis felidézzük Bán János és Hárs József alapján személyét.

 

"Draskovich György – ezen a néven második – győri püspök vézna emberke volt. Szúrós, átható tekintete azonban céltudatos értelmet és kíméletlen hatalomvágyat sugárzott. Tántoríthatatlan küzdelemben sikerült betelepítenie a jezsuitákat a szinte teljesen protestáns Sopronba, hogy ott 1636-ban gimnáziumot és ahhoz csatlakozó kollégiumot szervezzenek az ellenreformáció erősítésére. Közben hallatlan energiával tört az esztergomi érsekség elnyerésére, amelyet nemcsak vetélytársai jobb helyezkedése miatt, hanem azért sem ért el, mert stílusával, kapzsiságával, tetteivel rengeteg kárt okozott, s mindenkit magára haragított. Vizsgálatot indítottak ellene, s végül zsinaton ítélték óriási jóvátétel  fizetésére. De hát addig…Kellett a pénz. Hogy robotot, dézsmát, mindent behajthasson alattvalóin, nem riadt vissza a legdurvább erőszaktól sem. Testvérének, a nádornak lovas és gyalogos katonáit szabadította rá a fizetésben késedelmeskedőkre. 1647 pünkösdje körül nyolcvan huszárt szállásolt be rákosi jobbágyaihoz, a következő évben újra, a jobbágyok költségére. Tetejében a hadfiak vigyázatlansága következtében huszonhat ház leégett.Ez sem volt elég. A leégett házakra ismét katonákat küldött, akik még a maradék élelmet és berendezést is fölélték. Az evangélikus Payr Sándor tömörebben fogalmaz: katonasággal és tűzzel pusztította el Rákost. Egyáltalán semmibe sem  vette privilégiumaikat. A kárvallottak a törvénytelenségeket írásba foglalták, és – csatlakozva mások hasonló panaszaihoz – a nemzeti zsinat elé terjesztették.  A zsinat a püspök összes javadalmának lefoglalását rendelte el. Mivel pedig az nem akarta elismerni a döntést, 1649-ben az országgyűlés foglalkozott az ügyével. Bíróság alakult, amelynek feje az a Lippay esztergomi érsek lett, aki Draskovich ellenében, annak sikeres riválisaként került székébe. Az országgyűlés hatezer aranyforint kárpótlást ítélt meg a jobbágyoknak. A püspököt annyira megviselte a vereség, hogy a kudarcba 1650-ben belehalt. Életrajzírója szerint a nehéz évek alatt elhatalmasodó szívbaja végzett vele." (Hárs József Fertőrákos 100 magyar falu könyvesháza.) Holttestét Sopronba szállították és a jezsuiták Szent János templomába temették el. Aki arra jár és éppen nyitva találja sopron egyik legrégebbi templomát, az a püspök nevét és címerét a templomban megtalálja.
 
< Előző   Következő >
Advertisement

Hányan olvasnak minket?