Skip to content

Bonaparte.hu : Sopron másképp...

Hírmorzsák

Sopron - mesék - borok - élmények - egy soproni polgár vallomásai.
 
You're here:Kezdőlap arrow Cikkek arrow Barlangok Sopronban
Barlangok Sopronban PDF Nyomtatás E-mail
Sopron környékének nem csak a történelme, hanem a földrajzi kérdései is foglalkoztatnak, főleg a rejtélyes barlangok. A Kitaibel Pál Természettudományos Asztaltársaság előtt 2011-ben egy előadásban foglaltam össze eddigi kutatásaimat, melyet rövidítve ezúton tárok az Olvasó elé!

A soproni barlangok egy része sok helybéli előtt ismert, sokan látogatják például a Szárhalmot és Zsivány-barlangot, de a Dudlesz impozáns barlangjai még kevéssé ismertek. De nem csak a barlangok száma és helye érdekes, hanem a keletkezésük módja is, különösen igaz ez a Zsivány-barlangra, melynek eredete régóta foglalkoztatja a szakembereket is. A régi Soproni Szemlékben több alkalommal olvashatunk a barlangokról Kotsis Tivadar tollából, de a legteljesebb felmérés csak  2006-ban készült a 22. vulkánszpelológiai tábor tevékenysége kapcsán. Ebből kiderül, hogy ugyan a kőzetek a térségben nem nagyon alkalmasak barlangkeletkezésre, de bizony mégis jelentős számú természetes eredetű üreg található, melyek az ember számára járható méretűek.

A legnagyobb méretű barlangok a Dudlesz erdőben vannak, ahol márgás homokkőben keletkezett a Ferenc és Ottó barlang. A barlangok valószínű nem voltak ismeretesek 100 évvel ezelőtt, mert sem nevük nem volt, sem nem szerepeltek a Dudlesz erdő korábbi leírásaiban. A barlangok ma szabadon megközlíthetőek és soproni viszonylatban hatalmas méretűnek mondhatók:

 

A természetes vagy mesterséges eredet kérdése a Szárhalom barlangjainál merült fel, hiszen itt mészkő található, mely elvben jól karsztosodó kőzet. Prodán Tímea doktori értekezésében azonban így ír:

"A földtani térképet a morfológiai térképpel összevetve azt találtuk, hogy a morfológiai képződmények mind olyan területre esnek, ahol a felszínen nagy CaCO3
tartalmú mészkő található. (A jelen vizsgálatok szempontjából közömbös, hogy ez a mészkő bádeni vagy szarmata korú, mert mindkettı ugyanazokkal a fizikai-kémiai tulajdonságokkal rendelkezik.) Az az egybeesés a képzıdmények karsztos eredetével kapcsolatos feltevéseket támasztja alá. A karsztosodás egyéb feltételeit is figyelembe véve azonban a karsztos eredettel kapcsolatban több kétség is felmerül. A mélyedésrendszerek nem köthetık a geológiai térképezésbıl és a mélyszerkezet-kutató geofizikai mérésekbıl ismert olyan tektonikai vonalakhoz, amelyek mentén a karsztosodás erıteljesebb lehet. A feltárások és fúrásadatok azt mutatják, hogy a mészkı rétegzettsége is kis mértékő (határozott réteglapok hiányoznak), továbbá csekély mértékben kompaktálódott, alig töredezett. Megvizsgáltuk a mélyedésrendszerekbıl gyűjtött kızetmintákon a kızet elsıdleges porozitását. A tesztterületen győjtött kızetminták porozitása 20% körül van, a nagyobb mélységbıl (10-20 m) származó minták porozitása 10% körüli. Ezek a magas porozitás értékek és a nagy permeabilitás a kızet alacsony karsztosodási hajlandóságát jelzik. A nagy porozitás és permeabilitás mellett a domborzati viszonyok is olyanok, hogy - legalábbis a jelenlegihez hasonló klímaviszonyok közepette - nem tud annyi víz meggyőlni a mélyedésrendszerek területén, ami számottevı karsztfolyamatokat eredményezhet. "  (Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Doktori értekezés tézisei
A Balfi-blokk felszínformáinak eredetérıl Prodán Tímea Hajnal Pécs, 2010)

 

A fiatal kutató ezután részletes geofizikai kutatásoknak vette alá a területet és ezek alapján kijelenti, hogy a Zsivány-barlang a formakincse, a befoglaló kőzet tulajdonságai alapján mesterséges eredetű, melyet a korábban oly gyakori mészégető tevékenység alakított ki. Ezzel a véleménnyel egy régi kérdés látszik eldőlni. Minden esetre Oroszlán Palit és a betyárokat e kérdés nem foglalkoztatta, ők sok-sok alkalommal találtak menedéket az üregekben természetes és emberi veszedelem elöl.

 

 
< Előző   Következő >
Advertisement

Hányan olvasnak minket?