Skip to content

Bonaparte.hu : Sopron másképp...

Hírmorzsák

Sopron - mesék - borok - élmények - egy soproni polgár vallomásai.
 
You're here:Kezdőlap arrow Cikkek arrow A Virágvölgy történetéhez
A Virágvölgy történetéhez PDF Nyomtatás E-mail
Sopron egyik nyaralónegyede a Virágvölgy (Blumental), dűlőneve Saurössel (disznóormány). Annyi szépséget a környék egyetlen része sem rejt magában, mint éppen ez a terület. Itt minden együtt van, ami másutt csak részletekben található. A kilátás pazar, szín és illat keveredésében ragyogó napsütés és a legtisztább levegő. Méltán illeti a virágos elnevezés. A „disznóormány” formára emlékeztető kertekben a legkülönfélébb fajtájú alma, körte, cseresznye, meggy, szilva, és diófák pompáznak tavasszal. A kerti utakat puszpáng (bukszus) bokrok szegélyezik. Tavasztól őszig a bokor és futórózsák mellett különféle csodálatos virágok illatoznak. Mézédes illatuk csalogatja a méheket. Sokszínű és sokféle madárka a csendet és nyugalmat rneghálálja a kártevők pusztításával. Mókusok fáról-fára ugrálva viszik odujukba az összelopkodott diót, mogyorót. A határmesgyéket élősövény jelzi.

A Virágvölgy a soproni polgárság nyaralója volt és ma is az. Szép kertkultúrát találunk, ahol a tulajdonos ingujjban dalolva önfeledten munkálkodhat.

 A 18. század közepén Sopron remetealakja is ide telepedett le, mert ez a csendes hely kínálkozott legjobban az elmélyülésre és imádkozásra.11 A Szent Keresztről elnevezett remeteség kápolnából, sekrestyéből, szobácskából és konyhából állt. Skopal remete itt élte dolgos hétköznapjait.12 A remete 1789-ben halt meg, a remetelakot Oertl János Károly (ügyvéd) vásárolta meg. Ma az út mellett álló kicsi kápolna emlékeztet bennünket a valaha itt a kertben álló remeteségre. Jelenlegi állapota eléggé lehangoló. Pereg róla a vakolat, a kerítése bedőlt, ellepte a gaz. Összefogással tenni kellene érte. Tavasztól őszig mindig friss virágok díszítik a kápolnát, melyek a kerttulajdonosok kertjéből kerülnek oda.33A remetelak megszűnése után megkezdődött a Virágvölgy művelési ágának átalakulása. A virágvölgyi kerttulajdonosok és sétálók szórakoztatására két vendéglő üzemelt. Az elsőre 1886-ban Litzenberger Keresztély kért kocsmanyitási engedélyt. 1906-tól a Proszky család bírja egészen az 1940-es évek végéig. A vendéglőben vidám összejöveteleket, táncos mulatságokat rendeztek. 1910. augusztus 6-án a soproni ifjúság ötven tagja zártkörő táncmulatságot rendezett cigányzenével özvegy Proszky Károlyné vendéglőjében, aki gondoskodott, 37„hogy a gasztronómiai igényeknek megfelelő ételek és italok rendes kiszolgálása kielégíttessék”. A lampionokkal feldíszített kertben a csendet a mulatók hangos lármája zavarta meg. A fiatalság szilaj jókedvvel ropta a táncot hajnalig. A 24 korona bevételt a Városszépítő Egyesület javára ajánlották fel. A mulatság célja az volt, hogy a soproni közönséget e vidékre, a szőlők között fekvő szép Virágvölgybe invitálja. A Városszépítő Egyesület virágvölgyi bizottsága 1928. július végén családias Anna-napi összejövetelt rendezett a Concordia tagjainak közreműködésével reggelig, tűzijátékkal és díjtekézéssel egybekötve. 1933–34-ben az Anna-napi estét a második (4695. hrsz), a kápolna melletti Schneider Adolf-féle vendéglőben rendezték meg, s a vendégek zenés szórakoztatásáról is gondoskodtak. A Proszky-féle vendéglő az 1930-as években történt átalakítása után télen-nyáron fogadta a látogatókat. A Soproni Temetkezési Egylet 1937. július 4-én tartotta 80 éves jubileumát29 a fenti vendéglőben. A pincér már asztalt sem tudott adni az odalátogató sok vendég egy részének. Az egyesület egy-egy szál szegfűvel ajándékozta meg tagjait. 8 óra után átadták helyüket az Ébredő Magyarok Egyesületének, akik műsoros táncestélyt rendeztek. Többek között megjelent dr. Pinezits István, Weidinger István, Sterbenz Károly és fia s jóízűen fogyasztották el a bográcsgulyást.30 A vacsorát követően a tekepálya adott lehetőséget a sportolásra.Elbeszélések szerint gyakran és sokan jártak ki a vendéglő mellett a kertekbe is egy kis beszélgetésre, szórakozásra. 1894. június 10-én a Harmonia Asztaltársaság is kiruccant a Schimetitsch (később házasság révén Karner) -féle kertbe. E kellemes délutánról az általuk készített újságban emlékeztek meg. Állandó helyükről, a Szélmalom u. 7. számú kocsmából indultak. Az úton kifelé vicceket meséltek, a kertben köszöntőket, jeleneteket adtak elő. Majd tekézés, lövészet és tánc következett. 10 óra körül indultak hazafelé. A Virágvölgy rendjére csőszök felügyeltek. Egy 1898-ban kelt kimutatás szerint a Saurüssel dűlőt (mely veszélyes terület volt) Köppel János és Pichler János csősz vigyázta a tolvajlások ellen. 1948-ban a kerttulajdonosok panasszal fordultak a hegyközséghez, miszerint a Virágvölgy egy idő óta a tolvajok helye. A szőlőkarót, ágalátámasztót, kerítést tüzelőnek hordják el, nem beszélve a gyümölcsről. Kérik, hogy a hegyközség tegyen lépéseket ezeknek a bajoknak a megszüntetésére.A Városszépítő Egyesület e területen végzett munkálkodásairól jegyzőkönyveiben, jelentéseiben számol be. A Virágvölgy elnevezése az 1885. évi jelentésükben fordul elő először.Az oda vezető út mentén 1886-ban fasort ültettek, 1896-ban a kápolnával szemben egy kutat fúrattak és gyalogjárót építtettek az idelátogatók örömére.36 Két év múlva az állandóan pusztuló fák helyére a kerttulajdonosok segítségével újakat ültettek. Az egyesület kérésére a polgármesteri hivatal 90 m3 Lajta-kavicsot terített szét az úton. Az egyesület keretén belül 1911-ben virágvölgyi bizottságot alakítottak. Elnöke: Steiner Rezső (1911–1926), jegyzője: Heimler Henrik (1911–1921). A következő évi jelentés már a bizottság élénk tevékenységéről számol be, mely szerint több új utat építettettek, és a már meglévőket kijavíttatták. Külön kiemelték Hambach János, Krausz Lajos, Müller Ferenc és Jaluska Nándor nevét. A bizottság fenntartási költségeinek fedezésére 1913-ban 100 koronát kapott. Ez a kis csapat önzetlenül azon fáradozott, hogy ebből az összegből a legjobb belátásuk szerint fejlesszék a természettől örökölt szép vidéket. Ebben az évben a kertekhez vezető utakon a vízmosta területeket kaviccsal fedették be. Céljuk az volt, hogy minél több látogató keresse fel a Virágvölgyet.Az egyesület felkérésére Gräve Otto német forráskutató 1912-ben több helyen jelölt meg földalatti forrást. Ugyanis a már korábban ásott kútban az évek óta tartó szárazság miatt csekély volt a víz mennyisége. De újabb kutat csak jóval később fúrtak. A bizottság az 1922. évi Anna-napi bevételt, a 21 000 koronát a Virágvölgybe vezető utak rendbehozatalára fordította.A Proszky-féle vendéglőben vasárnap délelőttönként összeült a bizottság és a tagok ott beszélték meg a terveket, ötleteket. 1929-től az elnök Székely Géza, a jegyző 1923-tól Zügn Kálmán, a pénztáros Feigl Gyula volt.A virágvölgyi út szélesítéséhez 1933-ban a bizottság a Preiszinger György, Schöll József és Trackl György tulajdonát képező szőlőkből 15 négyszögölnyi területet vásárolt meg. A bizottság tagjait 1934-ben több alkalommal hívták össze, melyen a megbeszélés tárgya a víz- és villany bevezetése volt. ... „Városunknak ez a pontja azért nem tud fejlődni, mert ez a két fontos tényező még mindig hiányzik” – írja az elnök jelentésében.Egy évvel később az út mentén padokat állítottak fel és az árkokat tisztították ki. A beszámoló-jelentés szerint külön végrehajtó bizottságot állítottak fel a kitűzött célok megvalósítására. A bizottság tagjai: Friedrich Nándor, Ringhofer Mihály városi alkalmazottak és Müller Ferenc, Schrötter Ferenc kereskedők voltak. Munkájuk eredményeként villanyvilágításhoz jutottak a tulajdonosok kisebb-nagyobb áldozatok árán. Az útra három közvilágítási lámpát szereltek fel. E lámpák csak áprilistól októberig világítottak.Érdekes előadást tartott a virágvölgyi bizottság felkérésére Dörner István győri gyümölcsészeti szaktanár 1928-ban a Proszky-féle vendéglő verandáján. A gyümölcstermelés fontosságáról, értékesítéséről, a fák ápolásáról és azok pusztító betegségeiről beszélt. A bizottság szervezésében Kiss Lajos főiskolai főintéző gyümölcsvédelmi előadást tartott a tulajdonosoknak a Virágvölgyben termő gyümölcsök minőségének fokozására. A gyümölcsfák ápolásához magasnyomású permetezőgépet vásároltak, melyet a kerttulajdonosok bármikor igényelhettek. A gépet egy állandó alkalmazott kezelte.50 1939–41. között a bizottság elnöke Székely Géza nyomdatulajdonos, alelnöke Müller Ferenc drogista, pénztárosa Tompa Géza tanító. Az elnök az 1940. július 20-i Soproni Városszépítő Egyesületi ülésen a telefon felszerelésének költségét ismertette, hangoztatva annak szükségességét a nyaralók számára. Ez az elképzelés több mint 50 év után valósult meg. 1944-ben Stubenvoll Péter telkén (hrsz. 4698/2) egy 7 méter mély kút létesítését engedélyezte a város. A kőkút költsége 2500 pengő volt, melyhez a tanács 500 pengővel járult hozzá,53 a többit a tulajdonosok adták össze. A kút ma is áll. A második világháború szele a virágvölgyi kerteket is megérintette. A lakható kerti házakat pár hónapra menekültek foglalták el. Dr. Sopronyi Thurner Mihály polgármester és több városi alkalmazott is felkarolta és támogatta a Virágvölgy fejlődésének legnagyobb akadályát jelentő vízkérdés megoldását. Az akkori számítások szerint 20 000 pengőre lett volna szükség a megvalósításhoz, ami pénzhiány miatt elmaradt. Részeredményt hozott később, 1983-ban, egy vízműtársulás segítségével lefektetett városi vízvezeték.

A vízigény kielégítése érdekében 1998-ban egy nagyobb keresztmetszetű vízvezetékrendszer kiépítése történt meg, mely nemcsak a Virágvölgy, hanem a környező területek vízellátását is biztosítani fogja. Hasznos lehetne e térség számára ma is egy bizottság létrehozása, mely összefogással szépítené és tenné kellemesebbé a Virágvölgy ott élő lakóinak és nyaralóinak életét. Varga Imréné - Soproni Szemle 1997. nyomán

 
< Előző   Következő >
Advertisement

Hányan olvasnak minket?